Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy...mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek.

Ézsaiás 43:1,4

Aki Krisztushoz tartozik, és a Jézus Krisztusba vetett hit által megtapasztalta bűne bocsánatát, az tudhatja, hogy ő Isten szemében értékes. Nem azért, mert bármi értékes van benne, hanem egyedül azért, mert az Úr az életét adta érte.
Milyen vigasztaló a fenti ige és milyen kiváltságos helyzetük van Isten gyermekeinek Őelőtte!

Újra meg újra szem előtt kell tartanunk, hogy nem a képességeinktől vagy a sikereinktől függ az értékünk. Értékességünk egyedül Krisztusban rejlik. Tőle elszakítva mit sem érnek az indítékaink és tetteink, hiszen természetünktől fogva bűnösök vagyunk. De Ő, aki minket megvásárolt, dicsőségessé tett bennünket önmagában. Egyedül Őt illeti hát dicséretünk.

Ez az, amit tovább szabad mondanunk, hogy emberek kiszabaduljanak a féltékenység és irigység rabságából. Isten előtt nincs különbség. Isten szemében mindenki bűnös - és egyidejűleg páratlan teremtmény. Ő tudatosan ajándékozott nekünk különböző adottságokat. Nem vagyunk egyformák, csupán egyforma értékűek.

A különböző személyiségű emberek különbözőképpen fejlődnek. Milyen felszabadító dolog tudnunk, hogy Isten használni szeretne bennünket - azokkal az ajándékainkkal, amelyekkel Ő felruházott bennünket, és azon a helyen, amelyet a számunkra kijelölt. Ha az Ő tervén belül mozgunk, akkor nem kell örökösen átkukucskálnunk a kerítésen a szomszéd kertjébe, és nem kell azt feltételeznünk, hogy ott zöldebb a fű.

(Bruno Schwengeler: Ha fáj a szív)