Látlak. Fontos vagy számomra

„Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatírából való bíborárus is, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. „ 

(Ap.csel. 16:14).

Húsz évvel ezelőtt az életem romokban hevert.

A gyermekkorban kapott sérüléseket és elutasítást igyekeztem elnyomni mindenféle pótcselekvéssel: étellel, férfiakkal, vásárlási túlkapásokkal, alkohollal, kábítószerrel. Gondolj bármire, és én azt biztosan kipróbáltam. Semmi sem csillapította a bennem sajgó fájdalmat.

A sebeim hamis üzenetet ordítottak felém: Nem éreztem magam elég jónak, elég szépnek vagy elég vékonynak. Hamarosan a rendőrség is a képbe került, és azzal fenyegettek, hogy elveszik tőlem a fiamat. Káosz vett körül, és fogalmam sem volt, hogyan tegyem rendbe az életemet.

A romhalmazban felhívtam Carole-t, aki egy törzsvendégünk volt az étteremben, ahol dolgoztam. Nem igazán ismertem őt, de volt egy különleges kisugárzása, ami megfogott. A többi vendéget csupán az érdekelte, hogy töltsem újra a csészéjüket kávéval, miközben az újságot olvasták vagy a saját gondjaikkal voltak elfoglalva, Carole-nak mindig volt ideje rám nézni. Ragyogó szeme és mosolya szavak nélkül is üzent: Látlak. Fontos vagy számomra. Nem vagy egyedül.

Azon a napon Carole meghallhatott, és egyszerű tanáccsal látott el: Cindy, neked az Úr Jézusra van szükséged.

Mivel minden megpróbáltam, amit a világ nyújthatott, és a bennem sajgó űrt semmi sem enyhítette, úgy gondoltam, nincs vesztenivalóm, megfogadom Carole tanácsát. 1996. július 26.-án átadtam életem irányítását Jézusnak.

A változás, ami azon a napon elindult, Carole-al kezdődött. Mert ő észrevett engem, az elveszett lányt, és bemutatta Annak, aki tárt karokkal fogadta – nem törődve azzal a káosszal, ami jellemzett engem.

Ma már az életem egy élő bizonyítéka annak, hogy senki sem lehet túl messze Isten csodálatos kegyelmétől. Én, aki korábban drogfüggő voltam, most egy nemzetközi női szervezetet vezetek. Küldetésünk pedig az, hogy lányoknak Isten csodálatos szeretetéről tegyünk bizonyságot.

Mi történt volna akkor, ha Carole túlontúl elfoglalt lett volna, és nem figyelt volna rám? Mi történt volna akkor, ha egyszerűen keresztül nézett volna rajtam?

Pál apostol ismerte az erejét a másik ember észrevételének. Pál nem csak azt vette észre, hogy ki volt az adott ember, hanem már azt is látta, hogy kivé válhat akkor, ha megismeri Isten szeretetét. Pál jól tudta, mit jelent Jézus átformáló ereje, mert ő maga is megtapasztalta azt, amikor őt Isten a hűséges követévé tette. Az apostol bármerre járt, Isten szeretetét és fényét sugározta a környezete felé.

Az Apostolok cselekedeteinek a 16. fejezetének a leírása szerint, amikor Pál Makedónián keresztül haladt, volt ideje arra, hogy észrevegye Lídiát és barátait a folyó partján.

Lídia egy sikeres üzletasszony volt. De a bíborral való kereskedés nem töltötte be a benne lévő űrt. Többre vágyott, lelkileg éhezett. A pénz és az összeköttetések nem elégítették ki a szeretet és az elfogadás utáni csillapíthatatlan vágyát.

Az apostollal történt találkozáskor a folyó parton, minden megváltozott.

Isten három követe kereste ekkor Isten elveszett gyermekeit. Szerintem Pál, Silás és Lukács kedves megjelenésűek voltak és csakis mosolyogva, megnyerő módon közvetíthették üzenetüket: Látlak. Fontos vagy. Nem vagy egyedül.

A 16. fejezet 13. versének a leírása szerint, a három férfi nem zárkózott el attól, hogy a folyóparton összejövetelt tartó nőkhöz lépjenek.

Pál megállt. Leült. Bizonyságot tett hitéről. Nem foglalkozva azzal, hogy azon a vidéken senki sem hitt Jézus Krisztusban. Azon a környéken még egyetlen egy személy sem hallott Róla.

És akkor csoda történt ott, a haltól bűzlő szeles folyóparton. Isten elveszett lánya megtaláltatott! „Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatírából való bíborárus is, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. „ (Ap.csel. 16:14). Ő figyelt, és a szíve megnyílott Jézus Örömüzenetére.

Mivel Pál megállt a mindennapi teendője közben, és észrevette Lídiát, ezért Lídia békességet nyert. Ezen felül, ő volt az első európai megtérő a történelemben. Ma pedig, Európában, Lídia lelki leszármazottai dicsőítik azt a Jézust, Aki észreveszi az elveszetteket.

És te, kedves barátom, milyen gyakran állsz meg a mindennapok sodrásában, és veszed észre azokat az embereket, akiket Isten az utadba helyezett? Mi lenne, ha kilépnél a komfort zónádból, és kapcsolatot kezdeményeznél valakivel?

Ne feledjük, talán rajtunk is múlhat, hogy valaki rátalál-e Jézus Krisztusra, vagy tovább küzd ürességével, elveszett voltával.

Drága Atyám! Köszönöm, hogy te meglátsz engem. Ismersz engem, és megértesz akkor is, amikor sehol máshol nem találok megértésre. Bocsásd meg kérlek azokat az alkalmakat, amikor átnéztem a mindennapi teendőim során azokon a fiúkon és lányokon, nőkön és férfiakon akiknek szükségük van Rád. Ajándékozz meg kérlek a szemeddel és szíveddel, hogy észrevehessem az elveszetteket, és bemutathassam számukra Jézust, és az Ő szeretetét. Jézus Krisztus nevében jövök Hozzád. Ámen.

IGAZSÁG A MAI NAPRA:

Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lukács 19:10)

(Forrás: Cindy Bultema: I see you. You Matter. Daily Devotionals, Proverbs31 Ministries. https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2017/10/18/i-see-you-you-matter, fotó: pinterest.com)